HTML

...de kik azok a britek?

A 2007-es évben történt, talán tavasszal, amikor a szobám magányában megfogalmazódott bennem, hogy valójában mi az az egyetlen dolog, amit biztosan nem hagyhatok ki az életemből - külföldön szeretnék élni. Vigyázó szememet ekkor a legkézenfekvőbb városra vetettem, és kitaláltam, hogy mennyire jó lenne Londonba áttenni székhelyem. Ez a blog arról szól, hogy hogyan indulok neki legkedvencebb Barátnőmmel a nagyvilágnak október 16-án. (Ivy Teasdale)

Friss topikok

  • :zsu:: hát, Ivy, én még maradok kicsit a kalandomban...bár most legszívesebben én is otthon lennék, de ne... (2009.04.18. 23:18) Berekesztés.
  • Hajnalka.drága: :) Wellcome home Kisasszony! (2009.03.24. 14:46) Mission completed
  • bp @ LONDON: Menjünk inkább Amerikába mind :) (2009.03.09. 18:27) A változás szele, avagy a coming out-ok coming out-ja
  • 12fa: még 9 nap, és utána 9 napig tavasz lesz és délután:) (2009.02.26. 13:20) Spring
  • Nóri pajtás: Készülök már a nagy mozizásra!!! Még mennyit is kell addig aludni???:))) (2009.02.19. 23:02) Pozitív utópia

"Azt, hogy pék vagyok b+. Azt!"

2009.01.15. 19:05 :: bölcsészlány

Gyerekek, pék leszek. Jobban mondva nem pék, hanem shop assistant egy pékségben, de egyetlen fizikusom egy napja azzal molesztál, hogy akkor végeredményben pék leszek. Na, mindegy, a nap hiteles története, ahogy megesett...
Tehát mentem beszélgetni 1re a pékhez, Walthamstow Central-ba. Útközben beugrottam Poppyhoz, hogy mégis mi a stájsz, de nem volt ott, mert elküldték salátalevélért a piacra, így nem volt senki, aki megnyugtasson. Bemegyek a boltba, a csajszik, akik ott melóznak szólnak a managernek, hogy megérkeztem, megjelenik az ajtóban "Kovi, de Norbi előtt" típusú fickó, aszongya "hi, üljé le, töltsél ki egy jelentkezési lapot". A jelentkezési lap 4oldalas, mindenre kiterjedő (hány gyereket etetsz, mikor volt utoljára lázad, stb), Mondom, remek. Következő kérdés; Previous employement - Reason for living. Diszkréten beírtam, hogy Personal reasons, hátha nem térünk ki rá. Ülök. Várok. Kijön a fickó, leül, aszongya- mondom, amit tudni kell a melóról. Mondom, ez tiszta, ezt már szeretem. Közli, amit eddig is sejtettem, nem volt újdonság, kérdezi, hogy a holiday request-et tudom-e esetleg. Benyögöm, hogy jó lenne márciusban szabadságra menni, mert... Erre közli, hogy az öt nap. Megfelel? Ennyi. Akkor holnap tudok kezdeni? Ja, mondom tudok. Délben, itt és itt, ad ruhát, betanítanak, ne aggódjak semmit se. Angelo után én már nem aggódom, mondjuk.
Némi baráti csevelyre is sor került. Látja, hogy magyar vagyok, megkérdezi, hogy az ugyen nem tagja az EU-nak (ebből gondolom, hogy native). Mondom de. Erre benyögi, hogy volt ő már Magyarországon, Mezőkövesden. Ülök, nézek rá, meg se mertem kérdezni, hogy mégis mi a francot csinált Mezőkövesden, tekintve,  hogy annyit tudok róla, hogy ott van egy strand, vagy legalábbis régen volt. Annyit osztott még meg velem, hogy a neje lengyel, én meg mondtam neki, hogy menjen Budapestre, mert nagyon szép. Remélem ilyen minimalista jófej marad a közeljövőben is. A lányok meg nagyon mosolyogtak, remélem nem azért, mert tudják, hogy mi vár rám, hanem szimplán csak azért, mert aranyosak.
 

A bejegyzés címéről meg csak ennyit:
http://napirajz.hu/archives/2007/02/21/KELTTESZTA/ Csókolom.

 

1 komment

Címkék: work

A bejegyzés trackback címe:

https://dekikazokabritek.blog.hu/api/trackback/id/tr80880195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása